2011. december 16., péntek

Csak egy mondat!

Sziasztok Kedves Olvasóim!




Vártam egy kicsit ezzel a bejegyzéssel, remélve a növekvő kommentárszámot az utolsó fejezetnél, de nem nagyon akart felfelé menni, és sejtve, hogy már nem jön több, megírom meg ezt a bejegyzést :))



Talán ez egy kérés, talán egy kis móka, lényeg a lényeg, hogy most mondanék valamit. Azt hiszem, egy kicsit szégyellhetem magam, amiért nem tudok kiadós Karácsonyi ajándékkal készülni nektek, de az, hogy hazarepülhetek, és a családommal lehetek, nem egészen két hétig, akkora eufóriát okoz - még a gondolat is-, hogy nem igazán lesz időm, se hangulatom ahhoz, hogy írjak. És ebben a legborzasztóbb, hogy tudom mennyire fog hiányozni. Direkt nem írtam azt az előbb, hogy kedvem nem lesz írni, mert istenem, dehogynem lesz kedvem, de most az írás a második helyre költözik pár napra a szívemben. Már azon is erősen gondolkodom, hogy itthon hagyom a gépem, és nem viszem haza, azaz semmilyen adatom nem lesz meg, talán ezzel is fékezve magam. :)
Mindegy, azt hiszem, ez titeket a legkevésbé aggaszt, szóval a lényegre térnék. Nem mondom azt, hogy nincs valami kis aranyosság a tarsolyomban nektek, de ha az mégsem jönne össze, sajnos csak a jövő heti keddi fejezet lesz az ajándékom. Remélem, megértitek.
Éppen ezért egy kicsit szeretném különlegessé varázsolni nektek, veletek.
Az ötletem mégpedig, hogy ez alá a bejegyzés alá kérek szépen mindenkitől egy mondatot. Azért merem írni, hogy mindenkitől, mert csak az olvasóim 25% szokott kommentárjellegű nyomot hagyni maga után, úgyhogy nem tartok egy esetleges húsz, vagy huszonöt megjegyzéstől. :D
A mondat lehet bármilyen jellegű, vicces, szomorú, gonosz, tő-, vagy bő, tényleg akármilyen.
A dolog lényege, hogy a Ti mondataitokat, amik más és más fejekből pattannak ki, más és más tartalommal, mondanivalóval, amik egymástól teljesen függetlenül jöttek létre, szeretném belefűzni a szünet előtti harminckilencedik fejezetbe.
Azt, hogy ez hogyan is fog sikerülni, hogy hogyan oldom meg, már kétséges, de azt hiszem, csak sikerülni fog valahogy, ha más nem, egy jót nevetünk a bénázásomon. :)))

A lényeg, hogy ne figyelj arra előtted miket írtak, ne érdekeljen, hogy a tied más, és nagyban eltér, az majd az én feladatom lesz, hogy megoldjam. :) Csak írd le, ami éppen kipattant a buksidból, írjunk együtt egy kis történetet.
Remélem, jönnek izgalmasabbnál izgalmasabb ötletek, várom, hogy lássam mi lesz ebből, és hogy olvashassam a hajmeresztő képzelgéseket! :D

Ha esetleg nem itt kommentárban szeretnéd megírni, hanem az e-mail címemre juttatnád el az ötleted, szívesen várom ott is: fanfictionforeverybody@gmail.com

Köszönöm, hogy vagytok nekem, és akkor mondatokra fel! Lehet, hogy ez fogja megváltoztatni Ninah és Eric kapcsolatát? :)))
Csókollak titeket

16 megjegyzés:

  1. Sziia! :) Azt akartam írni, hogy: "Szilvás buktát, mert azt szeretem." de inkább ezt nem. :D
    A sztoridhoz kötődően rögtön ez jött ki először: "A néma csend, ami köztünk már jó ideje beállt, meghozta hatását, amit tettekkel bizonyított is."
    Nem tudom honnan jött, de így megfogalmazódott bennem. :P

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Persze,szerintem mindenki megérti,hogy a családoddal szeretnél lenni,ezért senki sem haragudhat rád ;)
    Héééééé,ez a mondatos-játék valami szuper!Nagyon tetszik :D
    Mondatom:
    A múlt velünk marad,de lehet,hogy csak a megfelelő pillanatra vár,hogy jól összekuszálhassa a jelent.
    Puszi:
    Zora

    VálaszTörlés
  3. Wáóóóó, ééés... szép! Köszönöm! :)))
    Te, az első mondatod olvasásakor akkora kacagás tört ki belőlem, hogy szerintem az egész Betenson Avenue hallotta. :D
    "De nem ma!" :D :D

    VálaszTörlés
  4. Szia!
    Nos, én a világ minden kincséért kio nem maradnék a buliból, így jöhet az én mondatom:
    "Mindenki előtt elmondom... Gyűlöllek!!!"
    Nem tudom, miért pont ez jött, de egy ilyen mondat szerintem igazán fel tudna dobni egy fejezetet, főleg azért, mert én imádom, ha szárnyalnak sz érzelmek...:D
    Puszi

    VálaszTörlés
  5. Szia!

    Teljesen megértelek,nálam is a család az első.A mondatom ,pedig:"A múltat le kell zárnod ahhoz,hogy legyen jövőd"

    VálaszTörlés
  6. Szia!

    Tökéletesen megértem a nézőpontodat, ilyenkor természetes, ha a család van előtérben :)
    Fúúú ez az ötlet nagyon tetszik nekem is, szóval itt is van a mondatom:
    " Nem szabad törődni mások véleményével, mert sokszor csak az irigység beszél belőlük!"

    VálaszTörlés
  7. Szia! :))
    A karácsony családi ünnep, szerintem senki nem haragudhat rád ezért! ;)
    A mondatom: Tudod, a karrieremnél nincs fontosabb, legalábbis eddig azt hittem, de jöttél te, és megmutattad, hogy igen is van!

    VálaszTörlés
  8. "Életem legnagyobb élményét kaptam meg ezzel a tánccal. Egyedül egy zsúfolt színpadon, magányosan sok ezer ember előtt eltáncoltuk azt, amit lehetetlen. A gyűlöletet és a vágyat, az elválást és az egymásra találást, az életet és a halált. Megszületett általunk a zene, amit csak mi hallottunk igaz valójában, míg mások csupán egy gyenge utánzatra ugráltak, mint megkergül és átvert tudatlan állatok."

    Boccs, hogy nem egy mondat lett. XD kikívánkozott mind. ;)

    VálaszTörlés
  9. Szia! Az én mondatom: "Az élet nem arról szól, hogy várjuk a vihar elvonulását, hanem arról, hogy megtanuljuk, hogyan kell táncolni az esőben."

    Puszi :)

    VálaszTörlés
  10. Szia.
    Szerintem minden kedves olvasód megérti, hogy a családod a legfontosabb!Ez lenne a mondatom:"Sokáig űztük ezt a macska-egér játékot,nem gondolod?Szeretném ha végre abbahagynánk és elmondanánk egymásnak mit is érzünk!Tudom azt gondolod,hogy én nem vagyok képes érezni semmit csak téged is bolondítalak,mint a többi lányt,de ez nem igaz!Megbolondulok ha nem mellettem vagy hanem mással!" Bocsánat kicsit elragadott a hév!Tudom h egy mondatról volt szó!De nagyon tetszik ez az ötleted és örömmel tölt el h esetleg én is írhatok valamit a fejezetedhez!:)Ja és előre is kellemes ünnepeket neked!:)
    Puszil Bernadett

    VálaszTörlés
  11. Sziaa! :)
    Tartozom, még sokkal, de ma megírom, ebben nincs kétségem.
    Nem tudom, hogy számítottál-e erre, hogy én ezt fogom írni, de lehetek gonosz? :D
    A mondatom: "Szeretlek!"

    VálaszTörlés
  12. Szia!:)
    Nagyon jó ötletnek tartom, és én is írok:DD a mondatom: " nem hiszem, hogy harmadjára is rálépsz a lábámra!" ne kérdezd, hogy honnan jöttXDD csak úgy jött:) és boldog ünnepeket!
    puszi, Netta

    VálaszTörlés
  13. Sziaa :) Én is nagyon örülök ennek a "kis ajándéknak" ;)
    Íme a mondatom: "Nem tudom, hogy te mit érzel irántam, de én, amikor a közeledben vagyok különlegesnek, szabadnak és sebezhetetlennek érzem magam, mintha egy másik világban lennék ahol csak te és én vagyunk és nem bánthat senki...és már magamban jó párszor kimondtam azt az egy szót, ami nekem ezt mind magába foglalja és most itt az ideje, hogy te is megtudd, hogy...szeretlek."
    Egy kicsit hosszú lett, és nyálas..ne haragudj :$$

    Puszi: Mancsiiiiiii

    VálaszTörlés
  14. Szia!
    Először is bocsi, hogy nem írok mostanában komit, de (hülye szokás) nem szeretek azonnal véleményt írni, utána meg mindig azt hiszem, hogy már írtam. Ha nem baj, most megvárom a holnapot majd és akkor biztos látsz (vagy olvasol) engem.
    A mondatom pedig: "És ebben hol volt a poén?"
    Puszi: Dalma

    VálaszTörlés
  15. Szia!
    Ez nagyon jó ötlet! :P
    Persze, hogy a családod az első! :D
    Az én mondatom nem lesz túl bonyolult és szerintem én nem adok nehéz feladatot neked! Tehát a mondat: "Mi van?!"
    A másik ötletem az volt, hogy: Kíváncsi vagyok mit hozol ki ebből.
    De ez inkább csak a véleményem, mint a mondat amit a fejezetben akarok látni.
    Tehát kíváncsi vagyok mit hozol ki ebből! :P
    Üdv
    Zoey

    VálaszTörlés
  16. Na sziaa :D
    Naná hogy megérjük.
    A mondatoom:
    "Azt mondják, esőben olyan jó táncolni. Én hó esésben akarok, Veled."

    VálaszTörlés

Köszönöm, ha elmondod a véleményed a fejezetről, sokat jelent! :)